don’t trash the trashman
Emlékszem, gyerekként milyen őszinte lelkesedéssel kiáltottam minden alkalommal, mikor megjelent a kukás autó a csillaghegyi házunk előtt: “Itt vannak a kukások, narancssárga ruhások!”. Amíg a felnőttek meg nem győztek róla, hogy “Ezt nem illik.” A kukás szakmára önmagában is csodálatos karrierként gondotam, és nem vetettem el a lehetőségét, hogy nem magam is kukás leszek. Lehet utazni a mozgó au
tó bütykén állva, mint valami James Bond, és biztos mindig találnak tök jó dolgokat a kukák mellett - gondoltam magamban, mert imádtam a lontalanítást. Ma is imádom. Akárhogy is, a felnőttek arról is meggyőztek, hogy kukásnak lenni nem jó szakma. Most viszont, 30 évesen azt hiszem visszatérek az eredeti filozófiámhoz, amivel születtem. Nem hiszem, hogy egy kukás kevésbé értékes munkát végez, mint én, aki írok. Azoknál pedig sokkal értékesebb munkát végez, mint akik egy bőrfotelben ülve hoznak rossz döntéseket egész országok nevében, veszélybe sodorva milliókat. Kifacsarodott egy világban élünk, kedves felnőttek.
-
lostinyou13 likes this
-
cosmopolitman likes this
-
frannysfav likes this
-
nancy77 likes this
-
nyszi likes this
-
rastamooni likes this
-
kristofsteiner posted this
